Rocko blogja

tegnap este (vagy ma éjjel?) tovább olvastam A zarándoklat című könyvet, és rájöttem (újfent?), hogy olvasni jó. na nem csak a könyv végén elérkező élmény miatt, amit a mű teljes egésze okoz (katarzisnak hívják, csak kérdés, hogy valóban bekövetkezik-e). tehát nem csak emiatt, hanem számomra már maga az olvasás is felüdülést okoz. hogy rendesen írnak benne: nagybetűvel keződik a mondat, (egy darab!) pont van a (kijelentő) mondat végén, vannak ékezetek, nincsenek fonetikus szavak, és úgy összességében: magyar nyelven van. az igazi irodalmi nyelv, ami élvezhető olvasás közben.
vagy csak nekem okoz ekkora örömet, ha ilyen szöveget látok?